János vitéz 1.

Március.

Ha március, akkor Szabadságharc és Petőfi, ha Petőfi, akkor János vitéz. E művet Kosztolányi Dezső a „magyar Odüsszeia”-nak nevezte. Az író eszményképet teremtett a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik.

Márciusban nem csak a 48-as szabadságharc évfordulóját ünnepeljük, hanem legkisebbik unokám harmadik születésnapját is. Ajándék! Ezért két részben, feldolgoztam, pontosabban leegyszerűsítettem a János vitézt, olyannyira, hogy egy 3 éves is megértse, megszeresse. Egyszer már feldolgoztam, akkor  társasjátékot készítettem belőle. „Még kicsit Petőfi” nevű társasjátékom a helyszínek megismerésére van kihegyezve, mert azt ötödikes unokámnak készítettem. http://www.modernnagyi.hu/2024/03/meg-kicsit-petofi.html . A mostanit 3 éves kisfiúnak találtam ki. Az első részben bábokat mutatok be, amivel egyszerűen el lehet játszani, mesélni a történetet, a második részben a huszárokon van a hangsúly, melyet egy általam készített könyv is segít, sőt, mi is beöltözünk.

Az egyszerű előadás, mesélés eszköze, ezúttal bábozás. A legfőbb szereplőket készítettem el, valamennyit WC papír hengerből. Pontosabban, majdnem valamennyit, kivéve a bárányokat. Őket kozmetikai pamacsból csináltam. Sokat nem kellett rajtuk csinálni, hisz ezek „szőrös” pamacsok, csak egy-egy fehér papírból kivágott fejet ragasztottam rájuk. 

Elkészítettem még Iluskát és a boszorkányt. 

Francia király és királylány. 

Jancsit kétszer is megcsináltam. Egyszer, mint szegény birkapásztort, egyszer pedig mint hős huszárt. 

Huszárokból egy egész regimentet készítettem, de ez már a következő rész. Valamennyi szereplőnek készítettem egy olyan dobozt, melynek átlátható a teteje.