AI-szemmel nézve

Nem tükör, csak fantázia… 

Megkértem a mesterséges intelligenciát, hogy készítsen rólam néhány képet. Érdekes volt látni, milyen jelképeket társított hozzám. Az AI így értelmezett, én meg azt mondom, ez csak egy játék, nem minősítés. Nos, én maradok a ModernNagyi: mesékkel, könyvekkel, kíváncsisággal és azzal a hittel, hogy új dolgokat felfedezni bármelyik életkorban lehet, sőt öröm. Ti melyiket érzitek közelebb hozzám? Az elsőt, a másodikat vagy a harmadikat?

Hetvenévesen még mindig szeretek új dolgokat kipróbálni. Most éppen azt kértem a mesterséges intelligenciától, hogy álmodjon meg engem, ő pedig elég nagy fantáziával áldott meg. Meglepő, hogy a mesterséges intelligencia milyen jelképeket társított hozzám: bölcsesség, gondoskodás, történetmesélés… Ha ezekből akár csak egy kevés is valóban tükröződik abban, amit csinálok, akkor már megérte ez a kis játék.

Köztünk legyen szólva, azért nekem nagyon tetszenek. De nem azért, mert "szebbé tesznek", hanem mert meglepően jól elkapják azt a hangulatot, amit a könyvem, illetve amit a ModernNagyi képvisel: a mesélőt, a bölcsességet, az őszt, a könyveket, a rókát, a természetet, kreativitást, elfogadást stb.

Szóval az AI így értelmezett, én meg jóízűen mosolyogtam rajta, hisz a mesék világában úgyis mindenki az lehet egy kicsit, amire a szíve vágyik. Nem igaz?

Ti melyiket érzitek közelebb hozzám? Az elsőt, a másodikat vagy a harmadikat?

Végül még egy apróság, ami nekem nagyon tetszik a három kép együttese kapcsán. Az első azt mondja: "Ez vagyok én." A másik kettő pedig: "Így álmodott meg az AI." Ez a hármas együtt sokkal érdekesebb történetet mesél el, mint bármelyik kép önmagában és ez nagyon inspiráló.