1.nap – H – Hajtások.
A természet most kezdi újra az életet. Nézd csak, mi történik tavasszal a fákon! Kisebb nagyobb rügyek jelennel meg, majd abból apró hajtások bújnak elő, melyek napról, napra nagyobbak lesznek. Egyre zöldebb, egyre színesebb a világ. Ezt nem csak megfigyeljük, teszünk is érte valami.
A
mai játékunk,
egy mini húsvéti kert készítése. Mini
kertünk egy nyolc részes, műanyag tojástartó, de lehetne joghurtos pohár, vagy alufóliával
kibélelt papírtojástartó is. Egy -egy részbe pár különböző magot szórunk, a
közös bennük, hogy húsvétra kikel.
Előkészületek: Nyolc db tojást úgy használok fel, hogy csak a tetejét nyitom meg, úgy veszem ki a tartalmát. Ezekbe földet rakunk, majd az egészet a tojástartóba.
Ültetés: A kisgyermek óvatosan a magokat a földbe rakja, és kevés vízzel meglocsolja. A magok: zsázsa, búza, fű, lencse.
A
zsázsát
tojáshéjba ültetve, pár nap múlva zöld „hajat” nőveszt. A legrövidebb
tenyészidejű zöldségnövény, a vetés után 10–12 nappal már fogyasztható. Népi
nevei: salátatorma, szépítőfű, kányafű. Annyi bizonyos, hogy az ókorban nagyon
kedvelt salátanövény volt. A növény szárát és szikleveleit esszük – esetleg az
első, zsenge lomblevelekkel együtt, mert ezek íze éppen olyan kellemes, mint a
szikleveleké. A kifejlett növény levelei már rágósak, élvezhetetlenek. A friss
zsázsa a tormához hasonlóan csípős, de íze annál sokkal enyhébb, kellemesebb.
Különösen ízletes a vajas kenyérrel, vagy jó lesz a húsvéti sonkához!
Feladat: az ültetésen kívül, a folyamatos figyelés és locsolás, esetleg zsázsa kóstolása.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése