A katica

Katicás játék.

A mi kisunokánk imádja a katicákat, de úgy hallottam, hogy ezzel nincs egyedül. Rengeteg katicás dalt, versikét, mesét meghallgattunk már. Készítettem kis ujjrahúzható „így repülni tudó” katicát, most pedig az egyik nótához egy egyszerű játékot.

A katicabogár (vagy katica) egy pici, piros (lehet más színű is), pöttyös bogár, ami nem csak szép, de hasznos is, mert megeszi a kártevőket, például a levéltetveket. A gyerekek imádják, mert kedves, repül, és a katicás dalok, mesék is sokat mondanak róla, amikből megtudhatják, hogy a pettyek és a színek figyelmeztetik a ragadozókat, hogy nem ízlik nekik, és a bogárnak vannak szárnyai a repüléshez, amik a pöttyös szárnyak alatt vannak. Ennyit egy gyermek is tudhat.

Szóval a neten található egyik (sokféleképpen feldolgozott) katicás énekhez kerestem kis képeket, olyanokat, amelyek a dalban szerepelnek. 

Az egyik játék csomagolása olyan volt, hogy tartalmazott 2 lapos téglatestet. Az egyiket meghagytam eredeti formájában (ez lett a külső doboz) a másikat szétvágtam (ez lett a belső, csúztatható lap). 

A külső dobozra csak egy katicát ragasztottam és mellé egy kép nagyságú lyukat vágtam. A belső lapra ragasztottam a többi figurát. 

Volt egy 4 oldalról zárt doboz és egy hosszabb lap. Ebbe a zárt részbe raktam a képekkel ellátott lapot, amit jobbra-balra lehetett húzogatni. Így a kis lyukon, a katica mellett, mindig más kép látható. Természetesen a képek abban a sorrendben vannak, ahogy a nótában szerepel.

És ez a játék lényege. Énekeljük a dalt, és mindig egyel odébb húzzuk a képet, vagyis a szöveg, a kép, együtt halad az énekkel.