Karácsonyfa másként.
Ami az örökzöld növényeknek köszönhetően jelképezi a
karácsonyt. Számos ókori hagyományban is az élet, a termékenység és a halál
felett aratott győzelem jelképe. A faágak spirális elrendezése az élet
spirálját jelenti.
Az eddigi kutatások szerint a karácsonyfa-állítás 16.
századi német protestáns eredetű szokás. Pontos eredete ismeretlen, de komoly
támogatóbázisa van annak az elképzelésnek, hogy Luther
Márton állította az első karácsonyfát családja körében. A hagyomány úgy
tartja, hogy egy téli estén, amikor a reformátor hazafelé tartott, az egyik út
menti fenyőfán ragyogó kis fényeket vett észre. Luthert lenyűgözte a látvány.
Amikor hazaért, gyertyákat helyezett egy fára, úgy mesélte el a családjának,
amit látott.
Hazánkba a karácsonyfa állításának szokása az
arisztokrácia közvetítésével került az 1820-as években. Az Élet és
Literatúra című folyóirat 1842-ben megjelent cikke szerint 1824-ben
Brunszvik Teréz martonvásári grófnő – az első magyarországi óvoda megalapítója
– állított először karácsonyfát Bécsben látott minta alapján. Példáját elsők
között követte József nádor evangélikus felesége, Mária Dorottya és a szintén
evangélikus Podmaniczky
család.
Eleinte a német és osztrák rokoni szálakkal rendelkező
arisztokrata családokban terjedt el az új karácsonyi szokás. Lassan a városi
polgárság, majd a falusi értelmiség, végül a parasztság körében is népszerű
lett a karácsonyfa, amelynek állítása igazán csak az 1920-as, 1930-as években
kezdett el széles körben szokássá válni. A szegényebb családokban továbbra is
inkább a zöld ág – az örökzöld, többnyire fenyő díszített ágának – állítása
terjedt el.
Mi azonban, most a hagyományokkal szakítottunk, és nem
igazi fát, igazi fenyőt állítottunk, hanem zöld borítójú könyvekből alakítottuk
ki a fenyő alakját. Hát, mit mondjak, nagy munka volt, nagyobb, mint amit előtte
gondoltam. Az egész könyvespolcot (kétszer) át kellett pakolni. Hogy megérte-e?
Nem tudom. Döntsétek el Ti!

Megjegyzések
Megjegyzés küldése