Péterek

Augusztus 20.

Orseolo Péter magyar királyt nem kellett volna megemlíteni. Mondhatjuk úgy is, hogy Péter királyunk „emlegetése” aug. 20-án olyan, mintha egy születésnapon a családi krónikából pont a legkellemetlenebb rokont emelnénk ki. Illik ezt? Akkor, amikor annyi jeles, példaértékű honfitársunk volt.

Kb. nyolc Péter uralkodót tartunk számon. Ebből kettő mondható negatív „szereplőnek” és mindössze egy magyar, O. Péter, bár még ez sem igaz így teljesen.

• Orseolo Péter magyar király (1015?–1046) a velencei dózse fia. Negatív emlék maradt fenn róla, mert idegen befolyása alatt állt (német császár hűbérese) és zsarnok volt.
• I. Péter, „Nagy Péter” (1672–1725) Az egyik legjelentősebb orosz cár. Oroszország modernizálója, Pétervár alapítója, nyugat felé nyitotta az országot.
• II. Péter orosz cár (1715–1730) Rövid uralkodás, nem különösebben jelentős, inkább szürke figuraként emlegethetnénk.
• III. Péter orosz cár (1728–1762) Nagyon ellentmondásos uralkodó volt. Felesége, a későbbi Nagy Katalin puccsal letaszította a trónról.
• II. Péter portugál király (1648–1706) Hosszú uralkodása, Portugália önállóságát hozta és annak megszilárdítását.
• III. Péter portugál király (1717–1786 Mária királynő férje, inkább jelképes társuralkodó volt.
• II. Péter brazil császár (1825–1891) Nagyon népszerű, művelt, modernizáló uralkodó. Brazília aranykorához kötik.
• II. Péter aragóniai király (1178–1213) Harcias, keresztes hadjáratokban is részt vett, de a muret-i csatában elesett. Inkább tragikus sorsú, mint negatív.

Viszont: Kit emlegethetnénk augusztus 20-án, az államalapítás és Szent István ünnepe körül? Kik azok a történelmi alakok, akik valóban méltóak a megemlékezésre, és igazán magyarok.

 Szent István király (969?–1038)

• Az államalapító, aki megszervezte a keresztény magyar királyságot.
• Törvényeket hozott, püspökségeket alapított, bevezette a vármegyerendszert.
• Legfőbb jelképe a Szent Korona, és a mai napig a magyar államiság szimbóluma.

Boldog Gizella királyné (980?–1059)

• István felesége, bajor hercegnő.
• A magyar egyházszervezés támogatója, templom- és kolostoralapító.
• A hagyomány szerint ő készítette a koronázási palástot.
• A magyar kereszténység egyik „anyja”.

Szent Imre herceg (1007–1031)

• István és Gizella fia, a trón várományosa.
• Fiatalon halt meg, így nem uralkodhatott.
• Tisztaságáról, erkölcsi példájáról emlékezünk rá.
• Halála után István még inkább a keresztény rend megszilárdítására összpontosított.

Asztrik püspök (†1036)

• Szent István egyik legfontosabb tanácsadója.
• Ő vitte Rómába a magyar koronakérést, és a hagyomány szerint ő hozta el a koronát és az apostoli áldást II. Szilveszter pápától.
• Az államalapítás kulcsszereplője.

Szent Gellért püspök (980–1046)

• Velencéből jött szerzetes, István fiának, Imrének nevelője.
• Az egyik első magyar püspök, a keresztény hit terjesztője.
• 1046-ban a Vata-féle pogánylázadásban mártírhalált szenvedett (a Kelen-hegyről taszították a Dunába).
• Példája azt mutatja, milyen áldozatok árán gyökerezett meg a kereszténység.