A reformáció napja.
„Az ember köteles erkölcsös és tevékeny életet élni.” Mondta Kálvin János közel 500 évvel ezelőtt. Eljött már ez az idő? Mennyit kell még rá várnunk?
Világszerte
október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette
ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek”
nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként
tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érintettek a tételek, mint a
bűnbánat, vagy a bűnbocsánat.
Luther
Márton a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német
Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi
vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház
megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a
búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való
visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását.
Luthert
a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes
szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben
lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek
és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is
radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a
református vallás alapja.
Kálvin
János 1535-ben Svájc francia részén, Bázelban írta világhírű művét „A
keresztény vallás rendszere” címmel, amely őt az egész francia reformáció
fejévé tette. Életében a latin szöveg 14, a francia szöveg 10 kiadást ért meg.
1541-től a genfi városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetője
lett. Az általa készített egyházi rendszabályzat Genf „egyházi alkotmánya”
lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi,
felerészben világi tagokból.
Kálvin
fő tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Még az üzleti siker is
az eljövendő megváltás jele. Az ember köteles erkölcsös és tevékeny életet
élni. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján
a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református
egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház
sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra.
Magyarországon
már 1517 előtt is sokan követelték az egyház megreformálását. A 16. század
közepére a lutheri tanok és a német lakosság közvetítésével a reformáció
Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult
fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt
megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus)
egyházaikat. A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el. Az
ország három részre szakadása után a reformáció kimagasló vezetői a török
hódoltság területén Melius Juhász Péter, Erdélyben a magyarok között Heltai
Gáspár, a szászok között Johannes Honterus, a Királyi Magyarország területén
pedig Károli Gáspár voltak.
Forrás:
tortenelemportal.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése