Nőnap ’24

Nők az irodalomban. 

A sok okos, tehetséges nők közül most az írónőket választottam, pontosabban válogattam a rengeteg közül, hogy rájuk gondolva ünnepeljük a Nőnapot.

Nem az én tisztem (hisz én is nő vagyok) hogy a nőket dicsérjem, ezért Müller Péter szavaival indítok.

„Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.”

Hosszas válogatás után, a következő 10 hölgyet választottam, csupán a saját ízlésem szerint. A legtöbb nő, valamiért tiszteletre méltó ám az írónők egészen különlegesek, többnyire harcosak, és ugyanakkor gyöngédek. Bár minden írónő saját egyedi stílussal és kifejezőképességgel rendelkezik, mindegyikre jellemző a kreativitás, az empátia és az empoverment. A kreativitás lehetővé teszi számukra, hogy egyedi és megkapó történeteket vagy verseket alkossanak, míg az empátia segíti őket abban, hogy hitelesen ábrázolják a karakterek érzelmeit és tapasztalatait. Az empowerment az emberekben szunnyadó energiák felszabadítását jelenti, valami olyasmit, amit a politikában demokratizálódásnak hívnak. Az írónők azt vallják, hogy minden nő megérdemli a lehetőséget, hogy teljes mértékben kihasználja a benne rejlő lehetőségeket. Olyan világért harcolnak, amelyben a nők sikeresek és boldogulhatnak, és amelyben minden nőt megbecsülnek és tisztelnek. És hogy kikre gondoltam?

Szapphó (i.e. 6. sz.) Természetesen vele kezdek. Szapphó ókori görög költőnő volt, az időszámításunk előtti 6. században, Leszbosz szigetén írt és alkotott. A szenvedély lírikusa, aki főleg saját vágyai erejéről írt, és elsősorban nőkhöz fűzték érzelmek, innen ered a leszboszi szerelem fogalma. Művészetével nem csupán egyenjogú alkotó lehetett a férfiak körében, de a női érzések szószólója is lett.

Jane Austen - angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője. Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával. Az egyik legismertebb regénye a "Pride and Prejudice" (Büszkeség és balítélet), de más művei, például "Sense and Sensibility" (Értelem és érzelem) és "Emma" is jelentősek.

Charlotte Brontë - angol regényíró, a Brontë nővérek egyike. Legismertebb műve a "Jane Eyre", amely az egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb angol regény.

Emily Brontë - Emily Jane Brontë angol költőnő és regényíró, az angol romantika talán legnagyobb prózaírója, a Brontë nővérek három tagja közül a második.  Legismertebb műve a "Wuthering Heights" (Üvöltő szelek), amely a világirodalom egyik legfontosabb romantikus regénye.

Agatha Christie - Agatha Christie angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára inkább mintegy 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai miatt emlékezetes. Az egyik legismertebb krimiíró, legnépszerűbb művei közé tartozik a "Murder on the Orient Express" (Gyilkosság az Orient expresszen), a "Death on the Nile" (Halál a Níluson), és a "The Murder of Roger Ackroyd" (Roger Ackroyd meggyilkolása).

J. K. Rowling angol írónő. Nem tudhatjuk még, vajon milyen nyomot hagy a világirodalomban J.K. Rowling, de az biztosan állítható, hogy az utóbbi évek legnagyobb irodalmi szenzációja az ő nevéhez fűződik. 

A Harry Potter-sorozat 7 kötete nem csupán kamaszok millióival kedveltette meg az olvasást és csábította el őket a tévé képernyőjétől a képzelet és a varázslat birodalmába, de a mese műfaját is újra közkedveltté tette széles körben. 

Szabó Magda - Magda Szabó az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar írónő, akinek művei között megtalálhatók olyan klasszikusok, mint az Abigél, az Az ajtó, a Für Elise.

Terézia Mora - Bár eredetileg nem magyar származású, Terézia Mora jelentős írónővé vált Magyarországon. Az "Éjszakai iskola" című regénye elnyerte a német irodalmi díjakat is.

Janikovszky Éva nemcsak ismerte, de beszélte is a gyerekek nyelvét. Szegeden született, szülővárosában és Budapesten tanult, neve és pályafutása szerkesztőként összefonódott a Móra Könyvkiadó nevével. Művei: Ha én felnőtt volnék; Felelj szépen, ha kérdeznek; Kire ütött ez a gyerek?; Velem mindig történik valami  - csak néhány kiragadott közismert cím a rengeteg nagyszerű gyerekkönyvből, amelyek mind-mind a 8-12 éves korosztály életérzését szólaltatják meg és a mai napig népszerű, maradandó darabjai irodalmunknak.

Nemes Nagy Ágnes Kétségkívül a század magyar irodalmának egyik legnagyobb költője és rendkívüli gondolkodója. Budapesten született, a fővárosban élt és ugyanitt hunyt el. Kezdetben műfordítóként dolgozott, majd meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Művei: Nyúlanyó, Ki ette meg a málnát? Bors néni, Lila fecske.