Második mesekönyvünk.
Bár a „mese” kifejezés (mint ahogy az elsőnél is) nem helyes, hisz mesét nem tartalmaz, csak képeket és egy-egy versikét. Az ismeretterjesztő kifejezés pedig túlzó és nagyképű lenne, de gyerekkönyv, az biztos.
Szóval
ez a második könyv, kifejezetten a kisunokámnak, amiben madarak és a hozzá kapcsolható
versikék, illetve nagybetűk vannak. Hogy miért készítettem? Ugyanazért, amiért
az elsőt. A kicsiknek szánt állatos képeskönyvek képei, nem hasonlítanak a
valóságra. A legtöbb cuki, aranyos, mosolygós, de a valósághoz semmi köze. És
nem csak a színei miatt (lila elefánt, rózsaszín cica stb.) hanem az alakjuk
miatt. A legdurvább, amikor a méhecskéket 2 lábbal és 2 kézzel (vagyis a 6 helyet,
4 végtaggal) rajzolják. Nyilván ezekre is szükség van, de én azt gondoltam,
ismerje a meg először a valóst. Ezért összegyűjtöttem a közelünkben lévő, leggyakoribb
madarakat. Azokról gyűjtöttem fényképet, és olyan rajzot, ami hasonlít a
valósághoz, majd mindegyikhez fabrikáltam egy kis versikét. Tanítói mivoltom
sem hazudtolhattam meg, a madarak kezdőbetűit is oda biggyesztettem. No nem
azért, mert azt gondolom, hogy egy egyévesnek olvasni kell tanulnia, csak hogy
a betű formájával ismerkedjen.
Melyek ezek a madarak? Íme 14 madár képe versikével:
A könyvben így mutat:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése