Aradi vértanuk.
Talán mindenki furcsállja, mért foglalkozok az aradi vértanukkal februárban, hisz őket októberben végezték ki. Nos, most inkább Batthyány Lajosra szeretnék emlékezni, aki közel 140 éve, február 10-én született.
Az egyik legnagyobb MAGYAR volt, és az ő nevéhez köthető az első magyar független felelős minisztérium, az úgynevezett Batthyány-kormány.
A most bemutatásra kerülő játékom mégis –
igazodva a jelenlegi történelem tananyaghoz – az aradi vértanukról szól.
Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Noha Aradon 16 honvédtisztet végeztek ki, a nemzeti emlékezet elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet és a miniszterelnököt tartja számon:
- Aulich Lajos, német
- Damjanich János, szerb
- Dessewffy Arisztid, magyar
- Knezić Károly, horvát
- Kiss Ernő örmény
- Lahner György, német
- Lázár Vilmos, örmény
- Leiningen-Westerburg Károly, német
- Nagysándor József, magyar
- Poeltenberg Ernő, osztrák
- Schweidel József szlovák
- Török Ignác magyar
- Vécsey Károly magyar
gróf Batthyány Lajos miniszterelnök.
Én még hozzávettem Lenkei János tábornokot, a 14.
vértanút, mert ő a fogva tartása körülményeibe és az ott szerzett sebeibe, az
őrök bántalmazásába halt bele, valamint Kazinczy Lajos ezredest,
a 15. vértanút, mert ő volt a legfiatalabb, csupán 29 éves. Mellesleg, ő volt a
híres Kazinczy Ferenc (író, műfordító, nyelvújító) egyik fia.
Magyar hősökről szoktunk beszélni, de a fenti
összetétel jól mutatja, hogy az aradi vértanúk csoportja nem volt kizárólag
magyar nemzetiségű, hanem a különböző nemzetiségekből érkező személyekből állt.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során sokféle nemzetiségű résztvevő
harcolt a függetlenségért és a polgári szabadságjogokért, és az aradi vértanúk
kivétel nélkül hősies szerepet játszottak ebben a történelmi eseménysorban.
Végül, a játék: a játék lényege,
hogy a személyeket, a neveket és a nemzetiségüket kell összhangba hozni. Ehhez
a játékosok sok segítséget kapnak. Mert legyünk őszinték, majdnem mindegyik ugyanolya
ruhában van, mindegyik bajuszos, ember legyen a talpán, aki megkülönbözteti
őket.
A játékhoz tartozik
3 körlap. A legnagyobbikon a vértanuk képe, a középsőn a nevük és a legkisebb, belső körön a nemzetiségük szerepel. A beazonosításban segítenek a színek és a számok. A körlapok milton kapoccsal kerülnek összeerősítésre.
Két képsor, mely a doboz 2-2 oldalán található. Szintén a beazonosítást segíti.
Egy dobókocka, melynek az oldalain a nemzetek kezdőbetűi vannak: M (magyar),N (német), Sz (szlovák vagy szerb), H (horvát), Ö (örmény), O (osztrák)
Jutalom jelek, keresztek. Miért kereszt? A keresztet az "univerzális értelmezése" miatt választottam. Ez egy olyan szimbólum, koncepció, mely könnyen felismerhető és érthető különböző kultúrákban és nyelveken. Széles körben elfogadott és értelmezhető a világ különböző részein, függetlenül az emberek kulturális, nyelvi vagy vallási hátterétől. Kifejezi a humanitárius segítségnyújtás gondolatát, már pedig mi most segítünk (virtuálisan, játszásiból).
A játék célja, a személyek, nevek és nemzetiségük össze párosítása, esetleg megjegyzése.
A játék menete: A játékosok felváltva dobnak, és attól függően, hogy melyik betű látszódik, olyan hős életét menthetik meg, akinek ezzel kezdődik a nemzetisége. Pl. ha M, akkor egy magyar, ha Ö, akkor egy örmény katonát. Tekintve, hogy több magyar, illetve több német van, akinek ezek a betűk jutnak egyszerre több hőst is megmenthetnek. Mindig végig kell mondani a jellemzőket, vagyis: „Megmentettem Török Ignác tábornokot, aki magyar volt.” (A kitekerés, a szín, a szám segít) Akit a játékos megment, annak képére kirakja a saját jelét. Addig tart a játék, amíg mindenkit meg nem mentünk. Az győz, akinek több jele került kirakásra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése