MAGYAR KULTÚRA NAPJA, jan. 22.

Gondolatok a magyar kultúráról.

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban, 201 éve, ezen a napon fejezte be a Himnuszt.  

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel.

„Vár állott most kőhalom”  Rendkívül sajnálom, és őszintén hiszem, hogy csak véletlenül ugrott be ez az idézet, e rendkívül jeles nap estéjén, a MAGYAR KULTÚRA NAPJA  küszöbén, és bízom benne, hogy nincs igazam.  Miért ugrott be? Kérdem magamtól. Egyrészt, mert az említett versnek, a Himnusznak egy sora. Másrészt, mert nyugdíjasként ráérek többet olvasni, több TV műsort nézni, internetezni. És fájó szívvel mondom, nem örülök annak, amit látok. Gagyi műsorok, rosszul beszélő, hanglejtést nem ismerő riporterek, obszcén kifejezések sora, bugyuta reklámok … és még sorolhatnám. A mai könyvek sem a régi (általam jónak, követendőnek tartható) értékeket képviselik, csak a sikert hajhásszák. A tudománynak, a költészetnek, a művészetnek mintha eltűnt volna az értéke, és akkor a menő celebekről még nem is beszéltem. Ha ehhez hozzáteszem, hogy még kitüntetést is kapnak … nem tudom mit gondoljak. Lehet, hogy kimentem a divatból!?! Zsörtölődő vénasszony lett belőlem?

Aki a fentieket végig olvasta, kérem írjon 1-2 szót: Mások is így látják?

A következő bejegyzésem vidámabb lesz!

Megjegyzések

  1. Kedves Nagyi Társ! Teljességgel egyetértek azzal, amit írtál. Emlékeim közt kaparászva úgy rémlik, a televíziónak és a rádiónak csak minimum bölcsész szakot végzett bemondói lehettek, nem beszélve a műsorvezetőkről. A celebek jelenléte engem is felettébb zavar, tekintettel arra, hogy fiataljaink azt hihetnék, elég egy kis ökörködés, odamondogatás, fesztelenségnek látszó illetlen viselkedés, néhány bemutatás, ízléstelen ruha, és máris vagyonokat lehet keresni. Minek is tanuljanak akkor?
    Nem vagy zsörtölődő, vénasszony meg pláne. Szorgos, hétről hétre való játékaiddal, munkálkodásoddal megpróbálod a lehetetlent: annak a bizonyos fecskének lenni, aki mégis csak megcsinálja a nyarat ebben a zűrzavaros világban. Én minden esetre örömmel olvasom minden írásod! Köszönöm! Unokáidhoz gratulálok, és kívánom, sok írói siker kísérjen, legalább annyi, mint 2023-ban! Szabóné Márti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rendkívül örülök, hogy te is így gondolod. Reménykedek abban, hogy vagyunk vele többen is. Hálásan köszönöm a kedves, elismerő szavaidat, igazán jól esett, ennyit talán nem is érdemeltem. Örülök, hogy rendszeres olvasóm vagy, igyekszem majd eztán is, nehogy csalódást okozzak. Neked mennyi unokád van, és mekkorák? Barátsággal üdvözöllek, Nagyi (Zsóka)

      Törlés

Megjegyzés küldése