December 14.

Madarász Viktor 

magyar festő, 1830, december 14-én Csetneken született, és 1917 január 10-én Budapesten halt meg. Ő a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Madarász minden bizonnyal legerősebb, legönállóbb tehetsége volt a fejlődésnek indult magyar művészetnek. A történeti felfogás erejét tekintve, vele festőink közül egy sem mérkőzhetett. Imádta a történelmet, nagy tisztelettel adózott a magyar hősök emlékének.

Madarász  úgy festette meg Kossuthot és Petőfit, hogy sosem találkozott velük. 

Bem karácsonyi ajándéka

Kossuth november 29-én Erdélyben vezércserét hajtott végre, ekkor nevezte ki a Magyarországra érkezett, 54 éves Bem József vezérőrnagyot az erdélyi sereg parancsnokává. „Osztrolenka véres csillaga” a Királyhágó térségébe sietett, ahol Czetz János táborkari alezredes segítségével rövid időn belül újjászervezte a szétzilált alakulatokat, és december 18–19-én Csucsa és Zsibó között feltartóztatta a császáriakat. Ezután ellentámadásba ment át, amivel nagy zavart okozott az osztrákok soraiban, elfoglalván Dést is, gyors menetben nyomult Kolozsvár felé, ahova december 25-én, éppen Karácsony napján vonult be.  A farkasordító hideg ellenére Bem honvédei szorosan az ellenség nyomában jártak, majd a meglepett őrség néhány ágyúlövés leadását követően, poggyásza egy részének visszahagyásával menekült Felekre. Bem csapatai felett szemlét tartott, aztán december 27-én magyar, német és oláh nyelvű kiáltványt intézett Erdély népéhez, amelyben közbocsánatot hirdetett az „eltévedt lakosok” számára.