Őszi jelesnapok

Halloween? Mindenszentek? Halottak napja?

Úgy tűnik, egy kis zavar egyesek fejében ezzel a három ünneppel kapcsolatban. Talán érdemes a dátumokat tisztázni. Az első  október 31-én, a második november 1-én, a harmadik november 2-án van. És persze tartalmában is különböző.

Halloween

A halloween az angol All Hallow’s Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez egy ősi, kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki. 

A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is. Úgy hitték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határ, így hát mindenszentek éjszakáján ijesztő töklámpásokat faragtak, és jelmezeket öltöttek, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől.

Mindenszentek

Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, kialakulása a kelta halloweenhez köthető. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították, így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett, majd III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-jére helyezte át. ezen a napon az a szokás, hogy az emberek rendbe teszik és virággal díszítik halottjaik sírját, és gyertyát gyújtanak szeretteik üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. 

Halottak napja

A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkek” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Végül  tök! Sokan háborognak, hogy miért kell minden nyugati, vagy amerikai szokást leutánoznunk, és saját hagyományainkat feladnunk. Ám ez nem egészen így van. Először is nem ugyan azon a napon van a halottak napja és a halloween. Másodszor nálunk is használták ijesztegetésre a töklámpákat, már nagyon-nagyon régen is. Gondoljatok a „Salamon töke” mondára. Végül, a modern korban a halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn, Amerikában például a kivándorló skótok és írek honosították meg. A töklámpás tehát egyáltalán nem amerikai találmány, az már más kérdés, hogy a fogyasztói társadalomnak hála mára külön iparág épült erre az ősi ünnepre.