Játékos tanulás

Történet alkotása.

Méghozzá kártyák segítségével. Igaz történet vagy mese lesz? Nincs jelentősége. Annak viszont annál nagyobb, hogy mennyi képességet fejleszt. Csak hogy néhányat említsek: figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, érzelem, olvasás, beszéd, kreativitás, kommunikáció stb. Ezekre nagy szüksége van a gyermekeknek, de a jó hír az, hogy valamennyi fejleszthető, és legjobb játékosan.

Ma már kevés gyereknek olvasnak otthon esti mesét (sajnos). Arra pedig még kevesebb gyereknek van lehetősége, hogy társaival, a szüleivel vagy más felnőttel együtt alakítson ki saját mesét. Ez a játék kiválóan alkalmas arra, hogy bizonyos pontokon megállva a gyerekek elgondolkodjanak azon, mi is történhetett a szereplővel, hogyan alakulhatott a sorsa, illetve milyen helyeken, milyen lehetőségekkel kellett, vagy lehetett találkoznia, megküzdeni. Ki győz és miért? Mint minden mesében, itt is a jó fog győzedelmeskedni?

A játékhoz tartozik 53 kártya, ami 35 képből, 15 szóból és 3 jutalom lapból áll. 

A három jutalom kártya szerepe többféle lehet. Vagy annak adjuk, aki legelőször megszerzi a 10 kártyát, vagy azoknak, akik legaktívabbak voltak a mesélésben. Ám, ha a játékvezető nem tartja fontosnak, ki sem osztja.

A játékot öten játszhatják, ezért 5 nagyobb lap van, mindegyiken 10 üres mező címmel, amire gyűjteni kell a kártyákat. A mesterséges intelligencia szerint 2 118 760 különböző módon lehet kirakni a 50 kártyát a lapra. Ez persze nem azt jelenti, hogy kb. 2 millió mese alakítható ki, hisz ha csak egy szó változik, vagy más a sorrendje, attól még nem lesz új mese, de az biztos, hogy óriási a lehetőségek tárháza.  

Hogyan kell játszani vele?

• Minden játékos kirakja maga elé a nagy lapot, amin a tíz megnevezés (fiú, lány, helyszín, tárgy stb) van.
• A kártyákat képpel lefelé egy pakkba kirakjuk, és ebből felváltva húznak a játékosok.
• Ha „férfi” kategóriában húz egyet, vagyis az 1-es számú kártyát, és még üres ez a kategória a lapján, akkor elveszi, és leteszi az egyes mezőre.
• Ha „állat” kategóriában húz egyet, vagyis a 3-as számú kártyát, és még üres ez a kategória a lapján, akkor elveszi, és leteszi a hármas mezőre.
• Ha „helyszín” kategóriában húz egyet, vagyis a 6-os számú kártyát , és még üres ez a kategória a lapján, akkor elveszi, és leteszi a hatos mezőre. És így tovább.
• Ha viszont olyan kártyát húz, ami már van a lapon (pl. tölgyfa van a lapján és most rózsát húzott), mindegyik négyes, akkor azt vissza kell tenni a pakliba.
• A lényeg, hogy a végére tele legyen a gyűjtő lap, azaz legyen 1-1 mindenből: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10.
• Itt változhat a játék, a játékosok akarata szerint. Az első sorról mondjon mindenki mesét, vagy várjuk meg, hogy mindenkinek meg legyen a képsora.

Vegyük az eső variációt. Végig gondoljuk, és cserélhetünk a sorrenden. Felváltva mondunk 1-1 mondatot, vagy valaki addig beszél, amíg van gondolata. Minden megegyezés kérdése.  

A 8.9.10. kategóriában szavak vannak. Ezeket kell használni, de ügyesen meg is lehet kerülni: Ha a „gyáva” szó szerepel, azt úgy is lehet használni, hogy „nem volt ő gyáva, csak …” Vagy ha a „szorgalmas” szót húzta, lehet azt úgy is használni, hogy: „Még hogy ő szorgalmas volt? Hát nem. Kifejezetten lusta …”

Az együttműködés nagyon fontos! Segítsük egymást, és nem versenyezni kell! Jó, ha egy felnőtt kicsit terelgeti, irányítgatja a folyamatot.

És most nézzünk egy egyszerű példát. Találomra kivettem mindegyik kategóriából 1-1 lapot, ezek lettek: 

Én ezt az egyszerű mesét találtam ki róla:

Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy szép kerek erdő, mely a nagy, szebbnél szebb fáiról volt híres. Egyszer egy nagypapa az unokájával, Pannikával, és kiskutyájukkal elmentek oda kirándulni. Mennetek, mentek, mendegéltek, egyszer csak Buksi előre futott, egészen a legnagyobb tölgyfáig és elkezdett buzgók kaparni, ásni. Hát amint ott kapirgál, a földben valami megcsillant. Nézik, nézik, hát nem volt az más, mit egy aranykulcs. A nagypapa felemelte, zsebkendőjével letörölgette, így egyre jobban csillogott. Ámulva nézték és találgatták, vajon mi lehet ez. Ebben a pillanatban megjelent az erdő híres varázslója. Pannika azt hitte, hogy ez egy segítőkész varázsló, és átnyújtotta neki a kulcsot. Ám ez egy gonosz, álnok varázsló volt, ráadásul tudta, hogy az egy kincsesláda kulcsa, és zsebre vágta. A nagypapa vissza akarta venni, de ekkor a varázsló elátkozta és ő holtan esett össze. Ezt látva Pannika és Buksi nekiugrottak a varázslónak és elvették a nagy botját, amivel a varázserejét is elvették. Így már könnyű volt a kulcsot visszaszerezni. A varázsbottal pedig újraélesztették a nagypapát. Amikor feléledt – mert ő azt hitte, hogy csak alszik – azt mondta: Tudjátok mit álmodtam? Azt, hogy a tölgyfa odújában van egy kincsesláda. Nézzük meg! Láss csodát, tényleg volt ott egy kincsesláda.

Hogy mi lett a láda meg a kincs sorsa, és hogy hogyan bűnhődött meg a varázsló, ennek a kitalálását rád bízom.

Tehát az eredeti 12,3,4,5,6,7,8,9,10 sorrend helyet, felcseréltem a kártyákat, így 6,1,2.3.4.5.7.8.9.10. lett. Szóval megvan az összes szó, csak a sorrend lett más. De ennél sokkal jobban is össze lehet keverni.

A játékhoz tartozik még két doboz. Egy kicsi, ebben vannak a kártyák, és egy nagy, ebben vannak a lapok és ha nem játsszunk, a kisdoboz kártyástól. Mindkettőn rajt van a játék neve: MESESZÖVŐ, kreatív játék. 

Milyen jó lenne, ha a gyermekes családok este felé, nem a TV elé ülnének le, nem a telefonjukat nyomkodnák, hanem közösen mesét szőnének!