Anyák napjára!

Az apeva

egy új, mondhatni műfajértékű, cím nélküli versforma, amely a 2000-es évek derekán Magyarországon született. Jellemzője, hogy mindössze öt sorból áll, és valami fontos gondolatot tartalmaz. Az első sora csak 1, a második sora 2, a harmadik sora 4, végül az ötödik sora 5 szótagból állhat. Számomra különösen fontos mérföldkőnek bizonyult a megismerése, mert lehet, hogy egy képkiállítás részese leszek ezáltal. Ez azt jelenti, hogy egy-egy képhez, egy-egy apevát írok, és így kerül a kettő egyszerre bemutatásra.

Beleszerettem ebbe a stílusba: rövid, tömör, sokatmondó. Lehet, hogy a mai, egyre kevesebbet olvasó emberek számára ez a jövő?! Persze, profi módon kellene művelni, én meg még csak kezdő vagyok, ennek ellenére már pályáztam vele, és elég sokat írtam. Ez valahogy könnyen jön.

Egy-kettő kedvcsinálónk:

 

Most

írom

apevám

(csak próbaként)

költeményemet.

*

Jó

béke

van, de jó

háború nincs,

Bízz a csodában!

*

Szép

Tavasz

lüktető

ébredése

a természetnek.

*

Félsz?

Mitől?

Valamit

csinálj inkább,

s világot jobbítsd!

*

Nem

írok

soha mást

csak mit szívem 

őszintén diktál.