Húsvét '23 "É" mint Érzés

 HÚSVÉT előtt 4 nappal. 


Érzés és gondolat elválaszthatatlan (Fekete Gyula) Mi más illene ide, mint a húsvét szellemisége, üzenete. „Nevetni jó, nevetni érdemes, nevetni olykor létkérdés” – prédikálta egyszer Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész. Mi a közös a nevetésben és a húsvétban? Erről fogok írni.

A következő szavak Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkésztől származnak (nem szószerinti idézet)

Tudtad? A középkori szerzetestemplomok húsvéti prédikációit nevetéssel töltötték meg. A különös szokás szerint a nagypénteki döbbenetes és szomorú keresztre feszítés, valamint a nagyszombati csend után az igehirdető egyik jellegzetes feladata volt a templomba ünnepre érkező sokadalmat megnevettetni. A humoros történetek, vicces bibliai helyzetek elmesélése a húsvéti örömre hangolás eszköze volt. Ezt nagyon szerették az emberek, népszerűek voltak a nevettető prédikátorok, talán a tavasz érkezésével is harmóniába hozható a hosszú, komor, hideg böjt utáni vidám percekre vágyók serkentése az egyre melegedő, virágba boruló természet zöldellő ölén. A nevetést nem minden időben vették jónéven. Voltak korok és talán ma is vannak keresztény kegyességi irányzatok, lelkiségek, ahol a komolyság édestestvére a komorság. Ez nem csupán furcsa ellentmondás, hanem taszító is tud lenni. A Krisztus által levédett márkájú kereszténység nem savanyú emberek gyülekezete. Azt azért mindannyian tapasztaljuk, hogy a 21. századi keresztények alapvetően szeretnek nevetni. Korunkban, különösen igaz ez hazánkra, a vidámság a keresztény hívő ember egyik ismérve, egy jó keresztény közösség lakmuszpapírja a felszabadult öröm. Ahol mást látnak, érdemes tovább imádkozni.
Ma már külön tudományág, a gelontológia is intenzíven foglalkozik a nevetés hasznos, sőt, gyógyító hatásával. Kutatják, milyen élethosszító, életminőséget javító előny származik a sok nevetésből. A halottak nem nevetnek, csak az élők – mondogatták a régiek. Az élet, az elevenség jele a nevetés, a lélek haldoklásának sajátja a búskomorság. Egyiknek a Teremtő, másiknak a Romboló a gazdája. Nevetni jó, nevetni érdemes, nevetni olykor létkérdés. Nevetni, mi több, örülni, nem könnyű. Pedig Jézus azt szeretné, hogy örömteli ünneped legyen. A faarc nem húsvéti arc. A húsvéti arcra kiül az öröm. Ez az öröm az általános öröm kategóriákból nem csak kilóg, hanem újat alkot. A vidámság, jókedv, humor és öröm közötti különbség a mélységben keresendő. Igazán mély öröme, az a hamisíthatatlan, el nem múló abból fakad, akinek forrása nem emberi. A húsvéti feltámadás öröme tehát nem emberi öröm. Jézussal Isten örömre váltja a gyászoló, magára hagyott emberiség sorsát, ahogyan azt a 126. zsoltárban is olvassuk, miután Isten jóra fordítja övéi sorsát: „Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön.” (Zsolt 126,2) Az öröm, mint pozitív érzéshez tartozó másodlagos érzések a békés, bizakodó, elégedett, gondtalan, hálás, kedélyes, magabiztos, nyitott, reményteli, szárnyaló, türelmes. Ki ne szeretne ezek közül akárcsak kettőt-hármat állandó életérzésnek? Keresd hát az el nem múló örömöt és másodlagos ajándékait!

Papírmasé tojások készülőben: 

  • http://www.modernnagyi.hu/2019/03/husveti-tojasok.html 
  • http://www.modernnagyi.hu/2018/04/integer-vehicula-arcu-id.html
  • http://www.modernnagyi.hu/2019/03/husvet-2019.html


Megjegyzések