HÚSVÉT előtt 4 nappal.
Érzés és gondolat elválaszthatatlan (Fekete Gyula) Mi más illene ide, mint a húsvét szellemisége, üzenete. „Nevetni jó, nevetni érdemes, nevetni olykor létkérdés” – prédikálta egyszer Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész. Mi a közös a nevetésben és a húsvétban? Erről fogok írni.
A
következő szavak Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkésztől származnak (nem
szószerinti idézet)
Tudtad?
A középkori szerzetestemplomok húsvéti prédikációit nevetéssel töltötték meg. A
különös szokás szerint a nagypénteki döbbenetes és szomorú keresztre feszítés,
valamint a nagyszombati csend után az igehirdető egyik jellegzetes feladata
volt a templomba ünnepre érkező sokadalmat megnevettetni. A humoros történetek,
vicces bibliai helyzetek elmesélése a húsvéti örömre hangolás eszköze volt. Ezt
nagyon szerették az emberek, népszerűek voltak a nevettető prédikátorok, talán
a tavasz érkezésével is harmóniába hozható a hosszú, komor, hideg böjt utáni
vidám percekre vágyók serkentése az egyre melegedő, virágba boruló természet
zöldellő ölén. A nevetést nem minden időben vették jónéven. Voltak korok és
talán ma is vannak keresztény kegyességi irányzatok, lelkiségek, ahol a
komolyság édestestvére a komorság. Ez nem csupán furcsa ellentmondás, hanem
taszító is tud lenni. A Krisztus által levédett márkájú kereszténység nem
savanyú emberek gyülekezete. Azt azért mindannyian tapasztaljuk, hogy a 21.
századi keresztények alapvetően szeretnek nevetni. Korunkban, különösen igaz ez
hazánkra, a vidámság a keresztény hívő ember egyik ismérve, egy jó keresztény
közösség lakmuszpapírja a felszabadult öröm. Ahol mást látnak, érdemes tovább
imádkozni.
Ma már külön tudományág, a gelontológia is intenzíven foglalkozik a nevetés
hasznos, sőt, gyógyító hatásával. Kutatják, milyen élethosszító, életminőséget
javító előny származik a sok nevetésből. A halottak nem nevetnek, csak az élők
– mondogatták a régiek. Az élet, az elevenség jele a nevetés, a lélek
haldoklásának sajátja a búskomorság. Egyiknek a Teremtő, másiknak a Romboló a
gazdája. Nevetni jó, nevetni érdemes, nevetni olykor létkérdés. Nevetni, mi
több, örülni, nem könnyű. Pedig Jézus azt szeretné, hogy örömteli ünneped
legyen. A faarc nem húsvéti arc. A húsvéti arcra kiül az öröm. Ez az öröm az általános
öröm kategóriákból nem csak kilóg, hanem újat alkot. A vidámság, jókedv, humor
és öröm közötti különbség a mélységben keresendő. Igazán mély öröme, az a
hamisíthatatlan, el nem múló abból fakad, akinek forrása nem emberi. A húsvéti
feltámadás öröme tehát nem emberi öröm. Jézussal Isten örömre váltja a
gyászoló, magára hagyott emberiség sorsát, ahogyan azt a 126. zsoltárban is
olvassuk, miután Isten jóra fordítja övéi sorsát: „Akkor megtelt a szánk
nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön.” (Zsolt 126,2) Az öröm, mint
pozitív érzéshez tartozó másodlagos érzések a békés, bizakodó, elégedett,
gondtalan, hálás, kedélyes, magabiztos, nyitott, reményteli, szárnyaló,
türelmes. Ki ne szeretne ezek közül akárcsak kettőt-hármat állandó
életérzésnek? Keresd hát az el nem múló örömöt és másodlagos ajándékait!
Papírmasé tojások készülőben:
- http://www.modernnagyi.hu/2018/04/integer-vehicula-arcu-id.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése