Egyszerű játék

Dobókocka.

Kockajátékok, amióta világ a világ, léteznek, sőt közkedveltek mindenhol és minden korosztályban. Egy kockán lehet pötty, szám, betű, valamilyen forma, lehet színes, vagy egyszínű, kicsi vagy nagy, lehet csontból, fából vagy műanyagból és így vagy úgy mindenkiből érzelmeket csal ki. Pedig milyen egyszerű kis „jószág”!

Kezdetben csupán dobótestekről beszélhettünk, ezek általában csontokból voltak, de már lehetett vele játszani. Valódi kocka alakú dobótestet először „csak” időszámításunk előtt 2000-ből származóan találtak Egyiptomban. Az görögök már hatoldalú dobókockát használtak. A rómaiak i.e. 900 körül már igen jól ismerték a dobókockát, és sok játékot is vele, bár kezdetben jóslásra használták. Kínai ásatások során bukkantak olyan hatoldalú dobókockákra, melyek i.e. 600-ból származnak. A kocka meghódította az egész világot! Ismerünk 4, 6, 8, 12 sőt, 100 oldalú dobókockát, ez utóbbit, Lou Zocchi szabadalmaztatott az Amerikai Egyesült Államokban.

Az én dobókockám, hagyományosan 6 oldalú, és nem pöttyök és nem számok vannak rajta, hanem vonalak, illetve az egyiken pöttyök. 

Amikor elkezdtünk vele játszani, ceruzát használtunk, de nem tetszett senkinek, ezt lecseréltük fekete filctollra, végül színes filctollra. 

Újabb ötlet nyomán, változtattunk a kockán is. A kör, az egyenes vonal és a négyzet maradt, a pöttyök kiegészültek színezéssel, a cikk-cakk és a hullámvonal egy oldalra került, és bejött egy új figura, a kérdőjel, melyen alul felül pont van, ez amolyan dzsóker, vagyis, ha valaki ezt dobja, bármit rajzolhat.  

A játék szabálya rém egyszerű! Amikor több gyermek összejön, és unatkoznak (ha van ilyen!?) előveszünk egy ilyen kockát és egy lapot, aztán már is mehet a móka. A játékosok felváltva dobnak, és amit mutat a kocka lapja, olyan vonalat, vagy ábrát kell rajzolni. Tehát ha a kör van felül akkor egy kört, ha hullámvonal, akkor egy hullámvonalat, de közben arra kell törekedni, hogy megbeszélés nélkül egy szép kép alakuljon ki.