Oktatás Portugáliában

Ha gond van, meg kell oldani!

„15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét, és ebből mi is tanulhatunk” olvashatjuk a TELEX, Weiler Vilmos, okt. 23-i cikkében, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlok. https://telex.hu/kulfold/2022/10/23/portugalia-magyarorszag-oktatas-reform-fejlodes-pisa  

A cikkből szemezgettem, de inkább olvassátok el az eredetit!

A PISA-felmérésen Portugália az utolsók között végzett, akár csak mi, csak ők harcoltak ellene, mi meg csak várjuk a sült galambot. Mostanra teljesen megreformálták az oktatási rendszert, elérték a fejlett országok átlagteljesítményét, és lehagyták az egy időben egész jó eredményeket produkáló Magyarországot.

1956-ig mindössze három év elvégzése volt kötelező a közoktatásban, aztán ezt fokozatosan emelni kezdték, majd 1986-ban jutottak el a 9 osztályig. Végül 2011-ben felemelték a kötelezően az iskolában töltött évek számát 9-ről 12-re. Portugáliában tehát nem életkorban van meghatározva a kötelező oktatás felső határa, hanem években, Magyarországon ugyanebben az évben vitték le a tankötelezettség felső határát 18-ról 16 évre.

A portugál oktatási rendszer – a magyarhoz hasonlóan – centralizáltan működik. Az iskolákat az oktatási minisztérium tartja fenn, és onnan is adják ki a tantervet, amely az ország minden intézményében ugyanaz. A tanulók eredményeit ezen kívül hagyományosan néhány évente központi tesztekkel mérik fel, az eredmények azonban 2001-ig nem voltak elérhetők iskolánként. 2001-ben hozták először nyilvánosságra azt, melyik iskolában milyen eredményeket érnek el a diákok, az eredmények pedig még a szakértőket is meglepték, ekkor kiderült, hogy egy-egy területen belül is nagyon nagyok az eltérések az oktatás minőségében.

A következő években a döntéshozók egy olyan rendszert vezettek be, amely még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyezett a diákok teljesítményének folyamatos mérésére. Az eredményeiket javító iskolák jutalmakat kaptak, a rossz eredményeket produkálók pedig folyamatos segítséget a felzárkózáshoz.

A portugál oktatási rendszer reformjának első lépése az volt, hogy a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek az alsó tagozatosok olvasásának és matematikai képességeinek fejlesztésére. Felismerték ugyanis azt a problémát, hogy a gyerekek egy része az alapképességeket sem sajátítja el, és már az iskola első éveiben leszakad a társaitól. Jelentős részük soha nem hozza be a lemaradását, később folyamatos hátrányban lesz, és gyakran az első adandó alkalommal kiesik az oktatási rendszerből.

Az új portugál oktatási rendszer alapján a diákoknak minden év végére el kell érniük a kitűzött célokat, ehhez pedig minden segítséget megkapnak. A tanárok munkarendjét úgy alakítják ki, hogy a tanórákon kívül kötelezően kell tartaniuk minden héten korrepetálásokat is. Osztályaikból mindig ki kell jelölniük a lemaradó diákokat, akiket csoportosan, vagy egyénileg korrepetálnak még a tanórák után.

2010 környékén ismét jelentős változásokat vezettek be a portugál oktatási rendszerben. Korábban Magyarországhoz hasonlóan Portugáliában is egy minden részletre kitérő nemzeti alaptanterv volt érvényben, amelyet minden iskolában követni kellett. 2010-től ezt fokozatosan felváltotta a tanulmányi sztenderdek rendszere. Ezek célok, amelyeket a diákoknak az adott időszak végére el kell érniük. Abban, hogy pontosan hogyan jutnak el a diákok ezekhez a célokhoz, a tanároknak egyre nagyobb szabadságot hagynak.

2011 és 2015 között részletesen átdolgozták a portugál nemzeti alaptantervet, amelynek részeként még nagyobb súlyt fektetnek az alaptudás megszerzésére, elsősorban az értő olvasásra és a matematikai alapképességekre.

Az új szabályozással még több időt hagytak munkaidejükből a tanároknak, hogy az első hat osztályba járó diákokat korrepetálják; megnövelték az iskolák autonómiáját, amelyek így nagyobb szabadságot kaptak az órák és a tananyag szervezésében.

A portugál oktatási rendszer elmúlt két évtizedes fejlődésének különösen fontos dimenziója a tanárok bérezése is. Míg nálunk egy általános iskolai felső tagozatos tanár a diplomás átlagbérnél 40 százalékkal kap kevesebbet, Portugáliában 30 százalékkal többet kapnak.

A többi bérhez képest tehát a portugál tanárok több mint kétszer annyit keresnek, mint a magyar tanárok.

A portugál oktatási rendszer részben azért volt képes végrehajtani az elmúlt évek reformjait, mert a tanári pálya kiemelkedően jó fizetéseivel sokak számára vonzó. Ahogy Crato is kiemeli a tanulmányában: a portugál egyetemek tanárképző szakjaira minden évben túljelentkezés van, így a legjobb képességű diákokat tudják tanároknak kiképezni.

A portugál oktatási rendszer reformja mindenképpen példa lehet Magyarországnak, ha valóban javítani akarjuk a hazai oktatás helyzetét. Portugália pedig nemcsak azért releváns, mert hasonló méretű, népességű és gazdasági fejlettségű ország, de azért is, mert szintén nagy regionális különbségek jellemzik, és szintén központosított az oktatási rendszere.

A teljes cikk: TELEX, Weiler Vilmos, https://telex.hu/kulfold/2022/10/23/portugalia-magyarorszag-oktatas-reform-fejlodes-pisa