Demokrácia világnapja, 09.15.

Kérdések. 

Nagyjából mindenki tudja, hogy mi a demokrácia. A vezetők, általában demokratikusnak tartják magukat, pedig többnyire nem azok. Hallott már valaki olyan vezetőről, aki azt mondta magáról, hogy ő diktátor? Csak kérdezem!

Csak kérdezek? Lehet, hogy én a kérdések embere vagyok? Miért jutnak eszembe állandóan kérdések? Kinek mi jut eszébe a demokráciáról? Ki fog nekem válaszolni? Válaszol egyáltalán valaki, valaha valamire? Vagy bennem van a hiba? Lehet, hogy túl naiv, ne adj ’isten butus vagyok? Lehet, hogyha a válaszokat nem tudom, jobb nekem?

Jobboldali vagyok, vagy baloldali? Miért nem tudom eldönteni, hogy hova tartozom? Számít ez valakinek valamit? Miért vesznek össze ezen családtagok és barátok? Miért gyűlöli a szomszéd a szomszédját, ha más a véleménye? Miért kell mellébeszélni? Miért kell hazudni? Miért nem ülnek le vitatkozni? Miért nem mutatják meg a szakemberek számításait a költségekről? Egy ilyen közönséges kisegér mint én, miért nem láthatja? Arra jó vagyok, hogy adózzak, arra nem, hogy kérdéseket tegyek fel?

Neked is vannak kérdéseid? Feltehetek egy utolsó kérdést? Elolvastad? Írsz nekem csak egyetlen egy rövid szót a kommentben? IGEN.

Nálunk az iskolákban tanítják a görög és a római demokráciát, annak ismérveit, illetve annak jó és rossz oldalát. De vajon a tanár-diák, vagy beosztott - vezető tanár egymáshoz való viszonya, magatartása miről árulkodik? 

Svájcban még mesekönyv is készült a demokráciáról, hogy már az óvodás is tudja, milyen is az. 

Vajon mikor lesz igazán demokrácia? Vagy ez csak utópia?