Június 5. vasárnap

Mindenki ünnepel. 

Micsoda különleges nap a mai! Pünkösd vasárnap, édesanyám születésnapja és pedagógusnap. Ennyi szépséget csak virággal lehet megjeleníteni. Hál ’istennek virulnak is rendesen a kertemben, mintha csak ők is ünnepelni akarnának.

„Nincsen ünnep virág nélkül!” Van-e még valami, amit többféleképpen lehet átadni, mint a virág? Adhatjuk egy szálként, kis csokorban, nagy csokorban és mindezt különböző elrendezéssel, különböző csomagolásban. Adhatunk cserepes virágot, és se szeri se száma a kaspóknak, virágtartóknak, amibe beletesszük. Csak erről oldalakat lehetne írni, hisz különböző lehet a színe, anyaga, formája, nagysága. És akkor még nem beszéltünk a képi formájáról: lehet rajz, festmény, préselt, vagy papírból kivágott virág.

Bár én is pedagógus vagyok (voltam), most mégis köszönetet mondok egykori jó tanítóimnak, gyermekeim és unokáim pedagógusainak. Egy jó tanár megírhatja a jövőnket! Ezért tisztelet és megbecsülés jár nekik. Ám vannak rossz tanárok is, de azokra is szükség van, mert különben nem ismernénk fel a jót!