10. Etessetek jóemberek!

 Vers és tudnivaló.

Röviden leírom, mire kell az amatőr madáretetőknek vigyázni. Ám előtte elolvashatjátok azt a versikét, amit egy kiscinke énekelt búsan, karácsony szentestéjén egy ablakpárkányon. (A kép, Poldi a várdai fotós alkotása) 

Sok madárfaj tölti nálunk a telet, ilyenkor még jobban rászorulnak az emberi segítségre, mert sokkal nehezebb a megfelelő energia dús táplálék beszerzése, ezért a felállított etetőket szívesen látogatják. Fontos, hogyha elkezdjük az etetést, akkor nem szabad abbahagyni, mert a könnyű táplálék forrás megvonása hidegebb éjszakákon a madarak pusztulásához vezet. Az ideális etetési intervallum október végétől április közepéig, végéig tart.

Az etetőket lehetőleg olyan helyen helyezzük el, ahol a madarak nyugodt, de könnyen megközelíthetően tudják használni. Főként a kisseb testű madarak félénkebbek és csak pár pillanatra használják az etetőt. Fontos, hogy az etető környékén legyen valamilyen bokor, örökzöld vagy cserje. Erre azért vagy szükség, mert ha megijednek, akkor legyen egy számukra biztonságot nyújtó búvóhely. 

Természetesen az etetőkre is vonatkoznak a megfelelő higiéniai elvárások. Ha nyirkos esős idő van, pár naponta takarítsuk ki az etetőtálcát. Érdemes az alátétekre pici lukat fúrni, így ha esik az eső, akkor a lyukon a víz el tud folyni és nem állnak a magvak a vízben. 

Sokféle etető létezik. Lehet csinálni is, venni is. Ám aki hálós gombóccal akar kedveskedni a madaraknak az NE tegye, mert nem csak a madár járhat pórul (beleakad a lába), hanem ha az üres necchálót elhordja a szél, az más állatokra nézve is veszélyes lehet.