Finn iskolák, finn oktatás

 Mitől jó egy iskola? 

A kérdés megválaszolása rém egyszerű. Attól, hogy mindenki, aki érintett (tanuló, tanár, szülő) szereti. És mitől lenne szerethető? Attól, hogy biztonságban és jól érzi magát benne. Tévedés azt gondolni, hogy ez csak pénz kérdése lehet. Ám az biztos, hogy egy fenti, központi, mindenkire egyformán jellemző és elváró, egyen elvárások és követelmények mellett nem. Két gyerek, két pedagógus sem egyforma, akkor hogyan lehetne 100, 200  … 10000 gyermek az? És akkor arról még nem beszéltünk, hogy más a helyzet egy kis faluban, és más egy nagyvárosban. Na, nem arról beszélek, hogy az egyik jobb, vagy különb, mint a másik, csak arról, hogy mi van a környezetükben, a látókörükben. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: Ugyanabból a munkafüzetből tanul mindenki. A feladat az, hogy „Sorold fel lakóhelyed műemlékeit, és hogy ki, mikor készítette!” Ezek után megkérdezem, mit csinál egy budapesti és egy 1000 fős település tanulója?!  És ez mégy csak egy munkafüzet!!! Sok mindent írhatnék még, de nem teszem, inkább bemutatok egy jobb példát. Mi van Finnországban?

A Bright Side cikke összefoglalja, miért rajonganak világszerte a finn oktatási rendszerért.

1. Minden ingyen van, az ebéd, a felszerelés, az osztálykirándulás. Ha a diák két kilométerről messzebbről jár be, iskolabusz áll a rendelkezésére. Ezt is az állam fizeti.

2. Igazi differenciálás van. Minden egyes diák olyan nehézségű feladatokat kap, ami a képességeinek megfelel. A különböző fizikai és mentális képességekkel rendelkező tanulók azonban egy osztályban tanulnak. Ha egy diák nem képes megcsinálni valamit, a tanárok egyénileg is foglalkoznak vele.

3. A jegyeket csak a tanulónak árulják el (ezzel mondjuk én nem értek egyet). Finnországban tízpontos értékelési rendszer van. Azonban harmadik osztályig egyáltalán nem kapnak jegyet. Harmadiktól hetedikig csak szóbeli értékelésre kerül sor, a „Lehetne jobb”-tól a „Tökéletes”-ig.

4. Akár pizsamában is mehetnek iskolába. A finn iskolákban nincs egyenruha. Úgy mennek be, ahogyan akarnak. Nincs megkötés. Néha cipő nélkül, csak zokniban üldögélnek a termekben.

5. Van heverő és szőnyeg is az osztálytermekben. A gyerekeknek nem muszáj a padban ülni. Az órák alatt kényelembe helyezhetik magukat karosszékekben, heverőkön, de akár a padlón is. Ha meleg van, az órákat a szabad levegőn tartják az iskola közelében, vagy egy amfiteátrum-szerűen berendezett téren.

6. Kevés a lecke. A finn tanárok szerint a gyerekeknek otthon pihenniük, játszaniuk kell, illetve a családjukkal tölteni az időt, nem leckét írni. A házi feladat ritkán haladja meg a negyedórát, és sokszor nagyon érdekes. Például történelemórára meg lehet interjúvolni a nagymamát, hogy meséljen az ötvenes évekről, és aztán az osztályban kitárgyalják a hallottakat.

7. Nincs vizsga. A finn tanárok azt a filozófiát vallják, hogy az ember vagy az életre, vagy az iskolára készül. Ők az életet választják. Ezért a finn iskolákban nincsenek vizsgák. A tanárok írathatnak dolgozatot, saját szakállukra. Egyetlen kötelező számonkérés van: a finn diákok 16 évesen egy központi tesztet töltenek ki, amikor befejezik a középiskolát.

8. Néhány finn iskolában tantárgyak sincsenek. A finn oktatási rendszer egyik új irányzata a jelenségalapú tanulásra összpontosít. Órák helyett hathetes etapokban tanulnak egyetlen témáról, különböző nézőpontokból. Például a migráció témakörét megnézték földrajzórán (honnan jönnek?), történelemórán (mi történt, miért jönnek?), és kulturális szempontból is (milyen hagyományokkal, értékrenddel érkeznek). A gyerekek maguk találják ki a kérdéseket, és maguk keresnek rá választ.

9. Itt a leghosszabbak a szünetek. Nem lehet olyan érdekes egy óra, hogy ne érdemelne pihenést. Minden 45 perces órát negyedóra szünet követ.

10. A tanárok nagyon menők. A Helsinki Egyetem Pedagógiai Karára húszsoros a túljelentkezés. Tízszer annyian jelentkeznek tanárképzésre, mint ahány elérhető állás van. Egy tanár átlagfizetése 3500 euró. Finnországban a tanítás a presztízsszakmák közé tartozik, így a gyerekeket csak a legjobbak oktathatják.

11. A gyerekeknek csak azt kell megtanulniuk, amit később az életben hasznosítani fognak. Az úszásórákon megtanulnak életet menteni is. Háztartástanon főznek, kötnek, varrnak. A természet szeretetére és megóvására nagy gondot fordítanak. Ugyanígy az informatikára is: egy finn kisgyerek lazán összeüt egy honlapot vagy digitális portfóliót. A legfontosabb dolog, amit megtanulnak az, hogy hogyan lehet hatékonyan tanulni, és hogyan lehet alkalmazkodni a változó világhoz. Kívülről semmit nem kell megtanulniuk, mert az internet mindig a rendelkezésükre áll.

12. Minden iskola ugyanolyan jó. Iskolaválasztásra semmi szükség. Mindenki a lakhelyéhez legközelebbi iskolába megy, mert nincsenek elit iskolák. Teljesen mindegy, hol lakik valaki, van a közelben egy szuper iskola, felkészült tanárokkal, jó felszereltséggel, és magas minőségű menzával.

13. A gyerekek választhatnak, mit esznek ebédre, több étel közül – ingyen. Az étlap felkerül az iskola honlapjára, ahonnan a gyerekek előre bevásárolhatnak. Mindenféle étrend megtalálható az étlapon, vegetáriánus ételek is.

14. Pizsiparti az iskolában. A gyerekek néha hálózsákkal érkeznek, és az éjszakát az iskolában töltik a tanáraikkal. Moziznak, játszanak, és a tornateremben alszanak. Reggel akár fagyit is reggelizhetnek. Ki ne imádná az iskolát?

+ 1 ok

Olvasókutyák! Ezt nem fogod elhinni!  A könyvtáraikban speciálisan kiképzett kutyák szerettetik meg a gyerekekkel az olvasást. A kutyák végighallgatják a gyerekek hangos olvasását, történeteit.

Forrás a Kölök net és  https://brightside.me/inspiration-family-and-kids/14-reasons-why-youll-want-to-enroll-your-kid-in-a-finnish-school-368710/

Nem állítom, hogy mindennel, mindenben egyetértek. Azt is tudom, hogy több pénzből gazdálkodhatnak. De ami nálunk van, hogy minden iskolában, ugyanabban az időben ugyanaz történjen, hogy egyforma tankönyvekből (és csak abból!) tanuljanak, az szerintem egy rémálom!