Nagyi tábor 3.

Lovag-tábor 

2017-ben LOVAG tábor volt, minden szükséges kellékével, jelképével együtt. Igyekeztem a Netről és a könyvekből minden ideillő ismeretet begyűjteni és a régi, gyermekkori élményeimmel összerakva készítettem egy forgatókönyvet, illetve programtervet. A különböző eszközökből, játékokból készítettem egye-egyet és ezek mintájára közösen készítettük el a táborban. Ebből adok most ízelítőt, talán más nagyszülők is kedvet kapnak a tábor beindításához. Hozzáteszem, ez határozottan egy nagyszülős (tehát nagymama és nagypapa együtt) program, aktív társ nélkül nem megy.

Első nap jelképet, illetve címert választottunk (mely rákerült a pajzsra és a zászlóra), de előtte meghívó levél ment a kis lovag-jelölteknek, Károly Róbert királytól és Erzsébettől, a feleségtől.

Miket készítettünk?

Először is, mindenkinek kellett lovagkori ruha és fejdísz. Kellettek fegyverek pl. kard, pajzs, buzogány, nyílvesszők és íjak, lándzsa, dárda, katapult és ágyú. Kellett lovagi sátor és természetesen ló. Megismerkedtünk középkori zenével és játékokkal. Voltak kisebb nagyobb, könnyebb nehezebb feladatok, és aki valamennyiben jól helytáll, a tábor végén megkapta a névre szóló Igazoló okiratot, mely arról tanúskodik, hogy a királyirend lovagja lett.

Ruhák, fejdíszek

Készítettünk mindenkinek lovagi ruhát, Károly Róbert királynak valami hasonlót, csak díszesebbet és hosszabbat, a hölgyeknek természetesen (a meglévő ruhatárból) volt földig érő ruhájuk is, ilyen-olyan kiegészítőkkel. A lovagi ruhák lepusztult, fehér paplan huzatból készültek. Egyszerűen levágtam egyik, egyik sarkát, amolyan kötényruha félét alakítottam ki, melyet a derekakon egy öv fog össze. Varrás, szegés nélkül készült. A festés volt nagy kihívás. Mi az, ami olcsó és viszonylag kis fáradsággal színt ad? A vízfesték nem fogja be, az olajfestéktől vagy akriltól kemény lesz, filctollal ekkora felületet képtelenség befesteni. A megoldás: ételfesték. Egy ételfesték 79 Ft –ba kerül, az egy ruhára elég. Szóval ceruzával megrajzoltuk a mintát, megfestettem a kontúrokat, a többit már a gyerekek is tudták csinálni.

A fejdíszek természetesen  papírból készültek. Tekintve, hogy lesz király, királyné, udvarhölgy, és lovag (mindenkinek több szerepe is van), kellett korona, lovagi sisak és hennin (csúcsos, kúpalakú kalap). Alaklemez után a gyerekek meg tudták csinálni.

Zászló, fanfár és ló

Ebből a legegyszerűbb a zászló, és legnagyobb kihívás a ló, méghozzá egy lovag lovának elkészítése. De mi nem ismerünk lehetetlent. Eddigi szokásaimat, hagyományaimat tartva, minden meglévő dolgot felhasználtam, és lehető legkevesebbet vásároltam csak hozzá. A zászlóhoz meglévő, már nem használt muszlin kendő és nád, fanfárhoz papír, nád és egy sípoló gumi kacsából kiszerelt síp, a lóhoz strandhoz vásárolt polifoam úszó rudat és ágyhuzatot használtam. Ezenkívül csak madzag és olló kellett.

A ló kitalálása fejtörést okozott, az elkészítése már nem annyira. A polifoam rudat meghajtottam és vastag madzagból, amolyan nadrágtartó félét készítettem. Erre raktam rá a kivágott dunyhahuzatot, illetve a fejére a párnahuzatot. Fekete filcből füleket és szemeket ragasztottam a fejére, a farka pedig rafiapamacs.

Használni úgy kell, hogy a lovas belép a rúdnál vágott huzat résébe, a madzagot a vállára helyezi, és lényegében a ló lába a gyerek lába, de ez nem látszik a hosszú ágyneműtől. Ha bebújt a „lóba”, utána adjuk rá a lovagi ruhát, majd a sisakot. A filcből készült kantár, csak dekoráció.

Kézi fegyverek

Mint tudjuk, a lovagoknak a harc mindennapi élet, fontos része volt. Ehhez jellegzetes fegyverek tartóztak. Ilyenek a kézi és a vár ostromához tartó fegyverek.

Kardból többet is készítünk, hisz más a király és más a lovag kardja. Arról már nem is beszélve, hogy a kislányoknak olyan kardot terveztem, hogy még véletlenül se érje őket baleset. Hogy egészen pontos legyek, dekorgumiból készült, de kellő képen kidíszítve.

Kellett dárda a lovagi tornához, de ez olyan egyszerű, hogy még mintát sem készítettem hozzá. Egyszerűen egy vastag nád végére, egy tölcsér alakú papírból kézvédőt tettünk. Buzogányból viszont csináltam két mintát is, egy „szöges” és egy láncos buzogányt. Még mielőtt bárki is megijedne, a szöges buzogány teljesen ártatlan és biztonságos. A fejét ugyanis horgoltam, és a kiálló buckók, csak fonalból annak. Ezt erősítettem rá egy vastag nád rúdra. A láncos buzogány sem fogja senki fejét betörni, mert azt meg bütykös labdából csináltam.

Ágyú és katapult

Hát ágyút készíteni nem könnyű! Gondolatban az volt, de kivitelezni … ?! Még egyszer nem állnék neki. Leírom, mit is csináltunk. Van a kertben egy gyönyörű fűzfánk, hosszú lelógó ágakkal. Ebből vágtunk egy csomót, és egy kicsi és egy nagy koszrút csináltunk. A kettőt, mint valami küllő félével összekötöttük. Az egészet papírmaséval bevontuk. Mivel nagyon vastag volt, kellett neki legalább egy hét száradás. Száradás után befestettük feketére. Ebből a kerékből kettőt csináltunk. Egy vastag nádtengellyel összefogtuk (madzaggal megerősítettem) és egy dobozt raktunk közé úgy, hogy keresztül ment rajta a tengely. Azt az eternit cső darabot, amit tavaly az indián táborban totemoszlopnak használtunk, azt tettem be ágyúcsőnek. Majd még az egészet lefestik a táborlakók feketére. Még lőni is lehet vele. Kipróbáltam, kislabdával. Mint valami hosszú csúzli, úgy működik.

Katapultot csinálni fúrás, faragás és szögelés nélkül nagyon nehéz. Pedig a neten sok minta található. Én csak felfordítottam a kerti asztalt és a lábai közé gumit kötöttem. Csináltam egy hatalmas „kanalat”, ami nem más minta vastag nádra erősített tojástartó teteje. Ebbe kell a labdát tenni. Az egyik végét kitámasztom az asztal aljánál, a másik végét lenyomtam a földig, majd eleresztettem, így a labdát 2-3 m-re elrepítette.

Lovagsátor

Gondolom, rossz esernyője mindenkinek van otthon. Tudjátok, olyan, amit a szél kicsavart már a kezünkből, vagy elgörbült az egyik tartó váza. Minél nagyobb, annál jobb. Ha egy dunyhahuzat szét van vágva, egy hatalmas téglalap lesz belőle. Ezt kell az esernyő aljára körbe iratkacsolóval ráerősíteni. Ha nagy esernyő, akkor kell egy kis pótlás, de az nem is baj, mert ez lesz a bejárat. A tetejére erősítettünk egy madzagot, majd azzal felkötöttük egy fa ágára. Végül a tetejére egy párnahuzatot tettünk a sarkánál fogva, melynek az alját kicakkoztuk. Ha valaki nagyon precíz akar lenni, a sátor alját kis pöckökkel a földhöz rögzítheti. Vigyázat! A szél most nagy ellenség, de az esőt is rosszul viseli.

Vár és ellenség

A várat először csak karton dobozokból akartuk csinálni, de rájöttünk, hogy kevés az egész évben gyűjtögetett doboz mennyiség. Ha pedig csak azokat használjuk, akkor túl kicsi lett volna a vár. Régi jó áthidaló megoldás: a rongyosodó lepedő. Hogyan lesz egy lepedőből vár? Vár talán nem, de várfal az lehet. Egyszerűen téglákat, vagy köveket kell ráfesteni. Tekintve, hogy a mi lepedőnk fehér volt, először átfestettük az egészet. A maradék ételfestékeket (sárga, piros, kék, zöld) összeöntöttem, raktam hozzá egy kis vizet és beletettem a lepedőt. Pár óra múlva kivetten és a napon megszárítottam. Fekete akril festéket kis fekete tust és vizet kevertem össze, ezzel festettünk rá hosszába és keresztbe csíkokat. Ahol lyukas volt a lepedő, ott vágtunk bejáratot. Dobozból készült kiegészítőkkel (bástyák, tornyok) pompás várrá alakítottuk a két létránkat.

Egy lovagnak harcolnia kell, de nem hagyom, hogy egymás ellen harcoljanak az unokáim. Ezért gyártottunk ellenségeket. A lufi a legegyszerűbb, hiszen csak fel kell fújni és kikötni, ráadásul elég könnyen megadja magát. A tojástartóból készült ellenség sem nagy kihívás. Rémisztő arcot festünk neki, ráraktuk egy nádra, majd leböktük a földbe. Rátámadhatunk karddal, dárdával, nyilazhatjuk, dobálhatjuk. Akár ágyútűz alá is vethetjük.

Kiegészítők, játékok

Egy lovagtáborban nem elég a jelmez, a fegyver és a paripa, egy rakás apróság kell még, amik szórakoztatóbbá, változatosabbá teszik a napokat. Elvégre egésznap nem lehet harcolni. Így játékokat, zenét, mesét is be kell tervezni. Tanulmányozni kell az akkori szokásokat, ételeket. A középkornak egyik nagyon kedvelt játéka volt a kocka-játék. Ennek több fajtája is fent maradt számunkra. Mi a legegyszerűbbet választottuk.

Ismerték a sakkot és a különböző táblajátékokat is. Egyet megcsináltunk. Természetesen nem csontból, vagy fából faragtuk a bábukat és nem fatáblát készítettünk. Az alap-lap papírból, a bábu tojástartóból készült.

Záró ceremónia, lakoma

Utolsó nap volt a várostrom és a lovagi torna, majd óriási lakomával és kockázással zártuk a tábort.