Kisunokám névnapjára lovagokat kért. Kérdésemre, hogy hogyan, miből csináljak lovagokat, a világ legtermészetesebb módján kijelentette: hát tojástartóból. Törtem a fejemet – már csináltam tojástartóból huszárokat, indiánokat, bábukat – végül is arra jutottam, hogy végül is, miért ne. Ha viszont lovagokat csinálok, akkor várat is kell csinálnom. Nekiálltam az anyaggyűjtésnek, ami tulajdonképp dobozok gyűjtését jelentette. Közben már a gondolataim a játék lehetőségei körül forogtak. Lehet majd a várat védeni, ostromolni, mehetnek majd a vitézek harcolni, felderíteni, lehetnek majd a szereplők hősök, árulók, bátrak, gyávák és még folytathatnám.