játékok

Játékból játék

Mindig szerettem az egyszerű, könnyen megoldható játékok készítést, főleg az olyanokat, ami a gyermek kezébe adva gondolkodtat, vagy szerepjátékokra alkalmas. Most is egy ilyet mutatok be. Unokáim bébi korából maradt két teljesen egyforma állatfigurás plüss „nyálkendőnk”, amire nyilván már nincs szükségünk. Ezért minimális átalakítással kesztyűbábokat, ikreket csináltam belőlük.

Kis család és játékbútorok

A Kifli és levendula cikke nyomán kedvet kaptam és nekiálltam aprócska bababútorok készítésének. Barkácsoltam egy pár darabot egyedül, majd ezeket látva, bizonyára unokáim is kedvet kapnak, és további bútorokkal bővítik a készletet. Tekintve, hogy apró bútorokról van szó, aprócska családot is készítettem hozzá, ami szintén bővíthető: két fiú (apa, fia), két lány (anya, lánya) és egy pólyás. Zseniliadrótot azért használtam, mert akkorát csinálok, amekkora a bútorhoz kell, ez megadja a végtagok vastagságát, és szükség szerint hajlítgatható. Így tud majd ülni, állni, lehajolni, mászni stb.

Nagyi tanodája

Rengeteg kisebb-nagyobb általam készített játék jött össze, és a legnagyobb gondot a tárolása jelentett. Különösen azoknál a játékoknál, amik papírlapokból állnak. Ha mindegyiket egy külön dobozba tenném, elöntene bennünket a dobozáradat. Tudom, az volna a legegyszerűbb, ha vennék egy kis szekrényt vagy egy tároló dobozt, de az nem én lennék. Szóval, én elkészítettem a saját, egyénre, vagyis játékainkra szabott játéktárolónkat, amit elneveztem „Tanodának”, hisz csupa oktató-fejlesztő játék van benne.

Hónapos játék

Játéknak nevezem (ez gyerekek számára jobban hangzik), de inkább egy komplex képességfejlesztés 5-7 éveseknek. Van benne egy kis magyar (összeolvasás), egy kis matematika (kivonás és összeadás) és egy kis környezetismeret (évszakok, hónapok és azok jellemzői). A játék lényege, hogy a hónapok neve, sorszáma és jellemző képei a megfelelő helyre kerüljenek. A közös tevékenykedés sok és főleg hasznos beszélgetésre ad lehetőséget.

Marionett angyalka

A marionett olyan bábjáték, melynek figuráit felülről, zsinóron mozgatják. Kettő vagy négy egymáson keresztül tett falécre erősített zsinórokhoz erősítik a báb egyes pontjait – általában a kezeket és lábakat – így a léc mozgatásával „életre kelnek”. Az én bábom ehhez képest egészen primitív, de mozogni, pontosabban a fejét forgatni és a kézét emelgetni így is tudja.

Ki ehet a végén?

Bizonyára mindenki ismeri a Ki nevet a végén? (Mensch ärgere dich nicht) nagyon régi társasjátékot. Már mi is kedveltük, aztán gyermekeink játszották, ma már unokáink. Karácsonyra készülődve egy merész ötletem támadt. Sütöttem már mézeskalács tésztából babát, szívet, csillagot, Mikulást, kisházat és még a jó ég tudja mit nem, de társasjátékot …, na azt soha. Vajon mit szólna a kisunokám, ha játék után a játékát megehetné. Ezt végig gondolva találtam ki: a „Ki nevet a végén?” helyett: a „Ki ehet a végén?” társasjátékot.

Hunyó kürtje

Nem kürt, főleg nem Lehelé, nem csont, nem is úgy szól, ahogy kell. Kolbásztökből készült, de még tökdudának sem nevezhetem, de jó móka volt elkészíteni és megszólaltatni. Megpróbálkoztunk a hagyományos dudakészítéssel, de csúnya is volt és a megszólaltatásához igen nagy tüdő kellet volna, ami a mi esetünkben nem volt. 

Könnyű, mint az egyszeregy

A nagyon egyszerű, könnyű, világos faladatok megoldásakor szoktuk mondani: Könnyű, mint az egyszeregy. A mostani játék tényleg nagyon egyszerű, sokkal egyszerűbb, mint a szorzótábla megtanulása. (Gondolom, minden felnőttnek van ezzel kapcsolatos emléke.) Szóval ez egy egyszerű játék, egy eszköz, amellyel a szorzás fogalma kialakítható és a szorzás gyakorolható. Szinte semmi nem kell hozzá, csak egy tojástartó (nem mindegy hogy milyen) és rakás apró kütyü (ami lehet bab, kukorica, kavics stb). 

Oldalak

Subscribe to RSS - játékok