Adventi naptár tojástartóból

Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődik, és karácsonyig tart. Mint egyházi ünnep a 4–6. századra nyúlik vissza. Az adventi naptár készítésének szokása, korántsem ilyen régi, mindössze a 1900 körül kezdődött. Egyes források szerint, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt.

Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Azóta eltelt több mint 100 év, és az adventi naptároknak – bár lényege, a 24 várakozó nap, nem változott– se szeri, se száma. Alakja, anyaga, nagysága, színe hihetetlenül változatos, különböző lehet. A most bemutatásra kerülő adventi naptárat sem nevezném átlagosnak. Abban a tekintetben, hogy csak apró csokit vagy cukorkát rejt (mérete kicsi), nem szakítottam a hagyományokkal, viszont amiben van az édesség … no, az nem hétköznapi. Tojástartóból készítettem.  

Hozzávalók:

  • Tojástartók,
  • 24 nagyméretű gyöngy,
  • kb 10m zsinór (nem baj, ha nem egyforma színű),
  • olló, festék.

Készítése: 

  • Levágjuk a tojástartók csúcsos végét,
  • 2-2-t egyformaszínűre festünk,
  • egymással szembefordítunk 1-1 „kupakot”, 
  • átfűzzük rajta zsinórt,
  • a zsinór egyik végére a gyöngyöt a másik végére hurkot kötünk,
  • mindegyikre egy számot festünk.

 

A két kupak a zsinór mentén szét és összecsukható, tehát könnyen beletehetjük vagy kivehetjük a kis csokit, majd visszazárhatjuk. Ezeket a kis tartályokat felköthetjük sorban egy vízszintes egyenesen (pl nádpálca) vagy körben (pl koszorúra), esetleg egy nagy ágas-bogas, formás gallyra szétszórtan, melyet padlóvázába lehet tenni.

Cimkék: