Ha Március 15, akkor Huszárok!

Hogy lehet egy ünnepet – egy történelmi eseményhez kötődő ünnepet – közel hozni egy 4-5 éves kisfiúhoz? Legkönnyebben – gondolom – ha olyan témából indulunk ki, ami közel áll érdeklődési köréhez, egyéniségéhez. Fiuknál ez általában bunyó, harc, kardozás, győzelem, katonák, huszárok, meg hasonló. Innen az ötlet, hogy Március 15-e kapcsán huszárokat barkácsolunk a kisunokámmal.

Korábban már készült huszárjelmez, huszárok szekéren, most pedig lovas huszárokat fabrikálunk. A mi 48-as dandárunk mindössze 4 lovasból áll, de sokkal többet nem is tudnánk egyszerre mozgatni. Ezek ugyanis úgy működnek, hogy egy-egy paripát (a filctoll testet) a mutató és a középsőujjunk közé fogunk úgy, hogy a ló első két lába tulajdonképpen a mi két ujjunk. Hogy még valóságosabbnak tűnjön, szerencsés olyan színű kesztyűt húzni, amilyen színű a lovacska, pl fekete lóhoz fekete kesztyűt. Bár e-nélkül is jól el lehet játszani. Aztán jöhet a csata. Legyőzzük az összes Habsburgot! (az osztrák katonákat a következő részben mutatom be) Közben beszélgethetünk a régi időkről, hősökről, győztes csatákról. Szerintem, ez is egy fajtája az ünneplésnek.

Hozzávalók:

  • Tojástartó    
  • Kiszáradt filctoll
  • Papírmasé golyó
  • Festék, filctoll, fonal, ragasztó, olló,

Készítése:

  • A tojástartó csúcsos részének tetejét levágjuk,
  • Egy papírmasé golyót ragasztunk rá,
  • A kalap ugyancsak tojástartó csúcsos felső része, kb 1,5 cm,
  • Befestjük a ruhát és a kalapot pirosra,
  • Megrajzoljuk az arcát filctollal,
  • A lófejet összeerősítjük a kiszáradt filctollal,
  • Fonalból lószerszámot ragasztunk rá.
  • A kishuszárt ráragasztjuk a „lóra”, illetve a filctollra.
  • Nálam a lófej, a leányaimtól megmaradt régi, színes „barbi ló”, ami szétszedhető, belül üres. Ha valakinek nincs ilyen, egy-két réteg kartonból, összeragasztva (vastagságot ad), majd kivágva, könnyen elkészíthető.

Ha minden kész, vágtázhatunk a játékba, vágtázhatunk a múltba.

   

Cimkék: