Anya és virág

Virágot adni is, kapni is jó. Egy virág mindig szép, egy virág nem lehet sértő, egy virág minden ünnepre jó. A virág a szépségével, az illatával, a színeivel szeretetet, boldogságot sugároz, kihozza az emberből a jót. Igaz a mondás, hogy „aki a virágot szereti rossz ember nem lehet”.

A legtöbb ünnephez kapcsolódik valahogy a virág. Születésnap, névnap, esküvő, ballagás, … Az anyák napja is elképzelhetetlen virág nélkül.

A lehetőség bőséges. Egy csokor, egy szál, vagy egy sajátkészítésű (papír, fonal, gyurma, gipsz stb) virág, mind-mind örömöt szerezhet.  És hogy mibe tegyük a virágokat? Számtalan szebbnél szebb, különböző méretű vázákat lehet kapni, de a saját gyártmányú mindig kedvesebb a megajándékozottnak, különösen, ha azt a kis csemetéje készítette.

Mini vázák: Mint ahogy az első képen látható, felhasználható hozzá bármilyen üres flakon. Én pl. – mivel ablaktisztítás után vagyok – ezeket hasznosítottam. Kiürült egy kalcium tablettás doboz, ez is kapóra jött. Díszítésnek maradék fonalakat, vastag spárgát, zsinórt, zsenilia-drótot, vagy rongycsíkokból készített fonatot használhatunk.

A képen látható legkisebb „váza” az ablaktisztító kupakja, illetve a gyárilag hozzádolgozott vékony cső. Így már adva van a váza és a virág szára. A tetejére valamilyen virágfejet készíthetünk, és szárára levelet.  Mi ezeket zsenilia-drótból hajlítottuk, majd ráragasztottuk.

A gyöngyvirágos váza is kicsi. A kalciumos doboz mindössze 8 cm magas és 3 cm átmérőjű, így csak kis csokor, pl pipitér, gyöngyvirág, jácint, nefelejcs, vagy valami hasonló befogadására alkalmas. A doboz oldalát beragasztóztuk és a kisunokám végigtekerte vastag fonallal.

Hasonlóan készült a harmadik váza, csak itt az üres flakont használtuk. A flakon felső kétharmadát levágtam. Az oldalát beragasztóztuk, majd zsenilia-dróttal körbetekertük.

 

 

Cimkék: